Messze van a kicsiny falum, de a tornya mégis ide látszik,
Kis falumnak utcáiban az akácfa éppen most virágzik.
De szeretnék hazamenni, akáclomb közt megpihenni vágyni,
És az esti harangszónál valakire szívdobogva várni.
De szeretnék virágokból valamennyit egy csokorba szedni.
És egy kedves nyári estén barna kislány ablakába tenni.
Könnyeimmel megöntözném, megcsókolnék minden szál virágot.
És azután, úgy mint régen, véled együtt járnám a világot.